Így nem véletlen, hogy ezen apropóból most mi is a parfümök birodalmába teszünk egy kis kirándulást.
Habár a különféle illatosító szereket már az ókori társadalmakban is ismerték, a modern kori kölnivíz alig több, mint kétszáz éves múlttal dicsekedhet. Az „illatos víz” megszületése óta azonban óriásit változott a világ, mára már a különféle esszenciák százaiból válogathatunk, s megdőlt az a nézet is, hogy valakit az illatáról ismerünk fel. Az alkalom, a hangulat és nem utolsó sorban az évszakok döntik el, hogy mikor melyikkel éljünk.
Hogyan válasszunk illatot?
A parfümök egyik varázslatos tulajdonsága, hogy a bőrön egyénileg és időről-időre változtatják illatjegyeiket. Ezeket az illatakkordokat a szakemberek fej-, szív-, illetve bázisjegynek hívják. Amikor egy illatszerrel ismerkedni kezdünk, először a fejjegyre figyelünk fel, ez az első benyomás, ami eldönti szeretnénk-e tovább puhatolódzni. Mintegy tíz perc múlva eljutunk a szívjegyhez, ami egy kicsit már más, karakteresebb, mint azt elsőre gondoltuk. Újabb húsz perc kell ahhoz, hogy a parfüm a bázisjegyben felfedje igazi énjét, s elöljön kapcsolatunk tartós lesz-e. Illatszert ezért mindig olyan helyen vásároljunk, ahol kipróbálhatjuk és várjuk meg, amíg bőrünkön kifejti hatását.
Mikor melyikből permetezzünk magunkra?
Ha már kiválasztottuk a kedvenceket, bátran kalandozzunk az évszaknak és hangulatunknak leginkább megfelelő kreációk között. Mivel a húsvét a tavaszi kikelet időszakára esik, a nehezebb, fűszeres parfümöket tegyük félre. A napsütéses, langyos időben a frissítő üde, gyümölcsös-virágos, a tavaszi mezőt és a trópusi növények zöld lombját életre keltő kölnivizek hangulatunkat is derűsebbé varázsolják.
A szépség és az illat harmóniája önbizalmat ad viselőjének, de gondoljunk arra, amit egy francia illatkreátor mondott: egy nőn akkor szeretem érezni a parfümjét, ha hozzám hajol, nem akkor, amikor a szobába lép.
Győri Anna