Látogatás Lajosmizsén - Geréby Kúria Hotel és Lovasudvar***

Hotel tesztek élménybeszámolók, értékelés

Címlap / Hotel tesztelés

Látogatás Lajosmizsén - Geréby Kúria Hotel és Lovasudvar***

Látogatásunkat tettük Lajosmizsén... Jó volt, köszönjük!

Péntek délután indultunk. Kicsit hamarabb eljöttem a munkából, hogy még aznap átállhassunk nyaraló üzemmódba.

Csomagolás, pakolás… szerencse, hogy egy hétvégére két bőrönd is elég a boldogsághoz, még felfújható krokodillal és „uszi-pelussal” együtt is. (A bringát és a műanyagmotort barátaink hozták utánunk, hiszen ők felkészült versenyzők, mikrobusszal járnak.)

16:30-kor már verekedjük is át magunkat az M5-ös forgalmán, de az M0-ást elhagyva, a városból kiérve ritkul a forgalom, és jó tempóban autózunk. Épp itt az ideje, hogy két fiam (2,5 és 5) összevesszenek, milyen zenét hallgassunk.

Összeállítjuk a slágerlistát, és pontosan ragaszkodunk a lejátszás sorrendjéhez. Mielőtt a lista végére érnénk, egy tábla tűnik fel, Lajosmizse jobbra. Először nem akarom elhinni, hogy már ott is vagyunk, így eltöltünk egykét percet a lehajtó lezárt részén a térképet böngészve. De jó helyen járunk, indulás. Nem tévedtünk a lehajtó végén a főút kereszteződésénél táblázva is van: Lajosmizse jobbra, Gerébi Lovasudvar balra. Átmegyünk a pálya felett, és még tovább egy kilométert, amikor újabb tábla jelzi a kanyarodást, úgy tűnik, innen már nem lehet eltéveszteni. Az út végéhez közeledve egy jókora lovasudvar mellett haladuk el, két fiam nem kis örömére. Behajtunk az őrzött parkolóba a hotel főépülete mellett, és innen már - velünk együtt - az út sem megy tovább.

Kellemes környezet, irány a recepció! Már vártak minket, két lakosztályt kaptunk barátainkkal.Mi az elsőn, a folyosó végén, a körtornyos kupola alatt. Lehet, hogy kettesben kellett volna jönnünk, igen impozáns és romantikus látványt nyújtott a hálószoba. Amúgy a lakosztály többi része is ízléses, frissen felújított. Szép cseresznye színű faburkolatok, mediterrán színhatású fürdőszoba hatalmas ablakkal, amin délelőtt besüt a nap. Szerencsénk volt az időjárással is. Mire felhurcoltuk a csomagokat, megérkeztek barátaink. Elő a bringát és a motort. El lehet engedni a gyerekeket, forgalom nincs, tér viszont annál több. Megtudakoljuk, hogy a wellness részleg 10-ig nyitva, ezért nem sietős a vacsora sem.

Miután a gyerekek kitombolták magukból az egyórás utazás fáradalmait, beültünk az étterembe panziós vacsorára. Kellemes meglepetésünkre, étlapot kaptunk, amin nem szerepeltek árak, de annál inkább előételek, levesek, főfogások, desszertek.Főfogásból például legalább nyolcféle volt. Megterhelő méretű adagok, a teljes sort nekünk nem sikerült végigenni. Étvágygerjesztő tálalás és nagyon ízletes fogások. Kérésünkre olyanokat is elkészítettek, ami nem szerepelt ugyan az étlapon, de kisebbik fiunk elviselhetetlennek látta nélküle az életet. Megjegyzem, ez lehet, hogy nem szolgáltatás, csupán önvédelemből történt. A borkínálat sem utolsó, bár nem is annyira olcsó. Talán az egyetlen hiányosság az volt, hogy korán zárt az étterem, így a wellness részlegből visszatérve, altatás után már nem volt kiszolgálás. De erényükre legyen mondva, zárás előtt megkérdezték tőlünk, mit készíthetnek oda az asztalunkra az est további részére, mert hozzávaló dugóhúzó a recepción is van.

Másnap, a svédasztalos bőséges reggeli után, lovaglás a gyerkőcöknek, száron vezetve Tomit, a lovat, rajta Tomi a nagyobbik fiam, aki nem érti a vezényszavakat, de kikéri magának, hogy így noszogassák.Az istállón túl szamarak versenyt ordítanak, az út mentén birkák és bikák, ez utóbbiakról nehéz meggyőzni kisebbik fiamat, hogy nem kutyák és nem is kakasok.


Ebéd a teraszon, ősfákkal, század elei hangulatban, amihez a kellemes napfényes idő is hozzájárult.Játszótér, külső medence, ami most hőmérséklet híján inkább veszélyforrás volt, de nyáron kellemes lehet a kis faépülettel, ami talán bárpultként funkcionálhat, és tikkasztó időjárás esetén életmentő is lehet. Tavacska aranyhalakkal, teniszpálya sportos életmódot kedvelőknek. Kocsikázást rendeltünk, és bejárjuk a környező tanyavilágot. Teljesen más életforma, igazi turistának érezzük magunkat. Egy igazi városi embernek nem igen lehet pontos elképzelése, milyen lehet itt élni, a harmadik dűlő sarkában. Látunk egy iskolát is, szép épület, messziről látszik hogy nem lakóház, magasságával és tekintélyes külsejével elüt a környező házaktól.

Visszatérünk a wellness részlegbe, szauna, infraszauna, szolárium, és kis, kellemes hőmérsékletű medencék pezsgőfürdővel, locsolókkal. Az előtérben drinkbár biliárddal, darts-szal, kártyaasztalokkal.Második esténken vacsora után készülünk az éjszakára, berendeljük az italokat megfelelő mennyiségben. Hajnalig tartó beszélgetés, most a borospincében, amit szintén kinyitnak kedvünkért, és itt már dohányozni is lehet.

Másnap a hazaindulás napja, nem siettetnek bennünket a szoba elhagyásával, nyugodttan összerámolunk és bejelentjük a gyerekeket lovagolni. Körülnézünk a hotel parkjában, rengeteg közösségi építmény, tűzrakó helyek, pavilonok, valamint felszerelt konferenciatermek.Még kis oltár is van a kertben az egyik út mentén. Ideális hely összejövetelekre, rendezvényekre. Míg ott voltunk, volt is vagy kettő, ebéddel és egyéb programokkal.

Ismét Tomi a lovon, hiszen ez volt az egyik fő attrakció fiam számára, aki meg van őrülve a lovakért. Képes egy órán keresztül körbe-körbe lovagolni ugyan azon a körpályán…

Indulás hazafelé, az utazás szomorúbb volt, mint idefelé, rengeteg ígéretet kellett tennem következő találkozásokra Tomi lóval és a többiekkel.