Köztemető - Debrecen

látnivalók Debrecenben

Köztemető - Debrecen

align=left 1932-ben nyitották meg a Nagyerdő 100 holdas területén. A Ravatalozó és a krematórium magyaros szecessziós stílusban épült Borsos József tervei szerint 1932-ben. A tervező hamvait is itt helyezték el. Figyelemre méltóak a ravatalozók freskói és üvegablakai B. Kokas Klára, Holló László, Haranghy Jenő és ifj. Kovács János alkotásai.

A köztemetői barangolás közben nagyon sok neves személyiség sírkövével találkozhatunk. Itt található a Lúdas Matyi írójának Fazekas Mihálynak a síremléke, aki sógorával a szintén itt nyugvó Diószegi Sámuel botanikus, református lelkésszel közösen írta meg a Magyar Füvészkönyvet (1807), a neves debreceni kereskedő Sesztina család sírboltja, Pohl Ferenc városi főkertész (a Köztemető kertészeti tervezője), Magyari Gyula és Boka Károly népzenészek, Dóczy Gedeon gimnáziumi igazgató, Könyves Tóth Kálmán református lelkész. Debrecen vitathatatlanul legismertebb személyisége, a 2007-ben elhunyt Szabó Magda szüleinek áll itt síremléke, ahol az írónő hamvainak egy részét - végakarata szerint - szintén elhelyezték.

A Köztemetőben a díszsírhelyek a főbejárattól jobbra találhatók. Neves polgárok, és a város híres szülötteinek sírjai, sírkövei tekinthetők meg itt. Így többek közt Baltazár Dezső püspök, Budai Ézsaiás kollégiumi professzor, Beregszászi Pál mérnök, rajztanár, Komáromi Csipkés György nyelvtudós és író, Ecsedi István és Zoltai Lajos múzeum igazgatók, Oláh Gábor nyelvtanár és költő, Mata János egyetemi nyelvi lektor nyugszik itt. Az utóbbi időkben díszsírkertben eltemetettek között külön figyelmet érdemel Hódos Imre vezető edző, Gulyás György karnagy, dr. Kiss Tamás író-költő, dr. Hevessy József Debrecen rendszerváltás utáni első polgármestere, Bényi Árpád festőművész.


Cím:
Benczúr Gyula utca 6.
Település ismertető
  • Debrecen

    Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye. A város az Alföldön fekszik, kb. 3...

Szállások Debrecenben



és környékén


További találatok: |