A Debreceni Egyetem Botanikus kertje - Debrecen

látnivalók Debrecenben

A Debreceni Egyetem Botanikus kertje - Debrecen

Több mint 190 éves múltra tekint vissza Debrecenben a füvészkert. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén - korabeli nevén Pap taván – létesített kert volt, amelynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa.

align=left A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta. A gyűjtemény mintegy 8000 növényfajt mutat be. A tó mellett spireasövénnyel szegélyezett pihenőtér közepén őrködik a két híres botanikus és az első magyar füvészkönyv szerzője: Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály mészkő szobra. A szobor mögött látható a kert legszebb több száz éves kocsányos tölgye, amely a régi Nagyerdő emlékét idézi.

A nyári időszakban a látogatókat a bejárat melletti kerítésre felfuttatott trombitafolyondár narancspiros virágtömege fogadja. A bejáratnál elhelyezett pihenőpadok körül tiszafák méregzöld lombozatából messziről kitűnik a tavasszal lila koronát viselő császárfa. A portásházikó mellett balra kanyarodva a sétány két oldalán borókák idős példányai díszlenek, a sétány végén a szélsőséges hideg területet is tűrő bambusznád és a hosszú tűs fenyőcsoport mellett hala-dunk el. Kiérve a sétányról a kert egyik legszebb részletében gyönyörködhetünk. Középen a tó, benne a nyáron szépen virágzó tündérrózsával és a vízitökkel, körülötte fűz-, nyár- és nyírfák hangulatos fehér törzsei ősszel gyönyörű sárga lombszínei. A tó szélén díszlenek a mocsárciprus példányai, amelyeknek lombkoronái késő ősszel gyönyörű rozsdabarnára színeződnek, mielőtt télre lehullanak tűlevelei. Különlegességük még a tó partján látható barna légzőgyökerek kiemelkedése — mint apró törpécskék a nagy mocsárciprustörzs körül melyek a gyökerek légzését biztosítják.

Trópusi forróság a pálmaházban

align=right A legnagyobb üvegházegyüttesünk a pálmaház, amely magába foglalja a trópusi, szubtrópusi területeken honos növényeket és az 1-es, 2-es üvegházi leágazásban a trópusi orchidea és a sivatagi származású pozsgás növények gyűjteménye. A pálmaházba belépve az üvegházi gyűjtemény legértékesebb növénye fogad bennünket a szágópálmára emlékeztető hatalmas levelű, de a fenyőfélék távoli rokonságába tartozó nyitvatermő növény. A szágó termős virágú növény, kora körülbelül 80 év. A példányt hazánk legidősebb példányaként tartják számon. Soó Rezső botanikusprofesszor adományaként került a kert tulajdonába.

Bővül a kaktuszgyűjtemény

Az üvegházak újabb bővítésére 1986-ban kerül sor, mikor egy 3 hajós üvegházblokkot kap a kaktuszgyűjtemény. Nemes Lajos irányításával és odaadó gondozásával ekkorra már Európa-hírű kert kaktuszgyűjteménye, a fajok száma eléri a 2500-at. Évről évre gyarapszik az arborétumi gyűjtemény is. Az 1980-as évek elején telepített örökzöldek, fenyőfélék, mérete és szépsége az egyik legszebb látvány az arborétumi séta során, melyet a számukra ideálisnak egyáltalán nem nevezhető éghajlati és talajtani adottságok hoztak létre. 1996-ban Nemes Lajos nyugdíjba vonul, a kert vezetésével Szabó Mária kertészmérnököt bízzák meg. Jelenleg a növényfajok száma meghaladja a 8 ezret. Közülük szabad földi faj: 1500, trópusi: 2500, pozsgás: 2000, kaktusz: 2500 faj.

A kétévenként kiadott Nemzetközi magcsere-katalógusban felajánlott magvak száma meghaladja a 600-at. A botanikus kert célja és feladata továbbra is az oktatás, kutatás és ismeretterjesztés. Ezen feladatok végzésével méltó folytatója a város természettudományos múltjának, értékes objektum mely védelmet és gondozást igényel.

Település ismertető
  • Debrecen

    Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye. A város az Alföldön fekszik, kb. 3...

Szállások Debrecenben



és környékén


További találatok: |