Hortobágy

Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. A Hortobágy folyót Hortubaguize (Hortobágyvize) néven már 1009-ben említik.

A szikes puszták, mocsarak vadon élő állat- és növényvilága minden képzeletet felülmúló változatossággal lepi meg azokat, akik meg akarják ismerni ezt a csak látszólag monoton tájat. A talajadottságokat követve a növényzet is mozaikos. A magasabb szárazabb padkatetőkön jelenik meg a cickafark füves puszta. A gyepszint meghatározó fűfaja a vörösnadrág csenkesz, amelynek jellegzetes színváltozásai öltöztetik a pusztát. Tavasszal kékeszöld, nyáron vörös, végül aranysárgára szívja a nap. Értékes gyógynövény a sziki kamilla, mely tavaszonként beborítja a legelőket. Védett növényünk az erdei útifű. Legismertebb és a kirándulók által legkedveltebb a sóvirág.

Amikor valaki Hortobágyról hall, első gondolata, hogy itt csikósok élnek, akik lovon járnak. Igazi büszkesége a pusztán nyargaló ménes, a régi pásztorkodó életformát megőrző szürke marha gulya, a rackanyáj, vannak azonban olyan állatfajok amiről keveset, vagy igazából semmit sem tudunk mi magyarok.

A község műemlékei közül a leghíresebb a Kilenclyukú híd melyet a fahíd elődök után 1827-ben Povolny Ferenc tervei alapján kőből építettek meg klasszicista stílusban. 1833-ban készült el. A híd hossza 167,3 m, szélessége 6,85 m. A boltívek nyílása 76,77 m. Magassága a meder fenekétől 7,9 m. A népi monda szerint – „Egyszer Ruzsa Sándort a Csárdában a pandúrok el akarták fogni, de Ő felpattant a lovára és mivel nem volt híd a folyón 9 szeretője állt a folyó vizébe és a hátukon ugratott át, így menekült meg.” – ezért van 9 lyuk a híd alatt. A ma 169 éves híd hősiesen állja a XXI. század közlekedés kihívásait.

A Hortobágyi Csárdát 1737-ben kezdték el átépíteni. Az idők folyamán többször átalakították. Falán Füredi Richárd alkotása örökíti meg Petőfi Sándor 1842-es útját Debrecenből Pestre.

A szekérállás /Pásztormúzeum/ a csárdával egy időben épült, de jelenlegi formáját 1785-ben nyerte el. Az állás embernek és állatnak egyaránt éjszakai védelmet nyújtott a régi időkben amikor egy-egy út hetekig tartott.

A pásztorépítmények a puszta ékszerei.

Seggen ülő hodály: földig érő náddal fedett tetőszerkezet, mely nyáron hűvös, árnyékos hely jószágnak, télen pedig meleg szállás.

Vasaló: nádból készült, szélvédett helyet adó főzőhely. Alaprajza vasalóra emlékeztet, innen kapta a nevét. Egyszerű, de igen praktikus alkotmány remekül kivezeti a füstöt, illetve, ha esik nem ázik meg a bent főző pásztor.

Kunyhó: egyszerű általában háromosztatú épület nádtetővel, vasalóval, gémeskúttal egyszerű kerítéssel körülvéve. A pásztor nyári szállásaként szolgál. A legismertebb a Sárkánykunyhó, mely a szürkemarha gulya nyári szállásánál található.

Gémeskút: az itatókat egy vagy több gémmel megépített szerkezet fából készült, időtállóbb alkotás, mint a többi pásztorépítmény. Pásztorok és turisták iránytűje.

Népi mesterségek: a csikósok között még élő tudás az ostorkészítés és díszítés, így pl: ifj. és id. Garai Lajos.

Szűrrátétes hímzés: a községben élő Török Barnáné még készít terítőket.

Fazekasság: a táj jellegzetessége a fekete kerámia. Készítőjük K. Nagy József munkaközben Mátán szívesen mesél eredetétől.


  • Debrecen

    Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye. A város az Alföldön fekszik, kb. 30 km-re a román határtól. Budapesttől mért távolsága közúton kb. 224 km...



Debreceni programok

Szállások Debrecenben



és környékén


lapozás: | |
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu