Debreceni Nagytemplom - Debrecen

látnivalók Debrecenben

Debreceni Nagytemplom - Debrecen

A Piac utca végét monumentális tömegével lezáró Református Nagytemplom a város legjelentősebb műemléke.Az 1802-es nagy tűzvészt követő évben kezdődött meg a leégett középkori Szent András-templom újjáépítése. Bár a tervet többször módosították, a ma is látható Nagytemplomot a Kollégium egyik diákja, Péchy Mihály munkájaként, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő alkotásaként tartjuk számon. Főhajója középkori lapokon áll. A Piac utca felől impozáns látványt nyújt a függőleges tagolású homlokzat, a 61 méteres tornyok közé illeszkedő timpanon. Az ülőhelyek száma 3000 körül van.

Debrecen szívében a város és a református magyarság jelképe a kétszarvú templom. Műveltséget, jellemet, hagyományt, az örökkévalóság távlatait és a nemzet sorsát ölelik egységbe fehér bolthajtásai.
Ilyen magyar református város nem volt több, és ilyen templom sem. Az Árpád-kor alapozta, mikor a pusztai város kiemelkedett környezetéből, és messze vidékek útjai futottak össze vásárain. Mohácsot túlélték az András-templom gótikus ívei, de a tűz 1564-ben a középkori orgonát, a szerkönyveket, toronyórát és a város nagyobb felét elhamvasztotta.
A török engedelmét Bethlen Gábor csak 1628-ra nyerte meg, hogy újjáépülhessen a szentegyház. A Rákócziak ágyúból öntött ajándék harangjának mélységes kongását 1648-tól süvegelték, a Veres-toronyból hívogatott. Az újjáéledt katedrálist is elemésztették a lángok. A hajdani alapokon formált mai templom mintája a mintegy református nemzeti stílusul elfogadott klasszicizmusnak, számos múlt századi templom építészeti és szellemi példaképe.
A templom nevezetességei közül kiemelkedik az 1838-ban készült és 1995/96-ban újjáépített műemlék orgona, mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség története az 1550-es évek második felétől követhető nyomon, amikor megszilárdult a svájci reformáció a városban.
A gyülekezet névadó Nagytemploma - miközben az egyházi ünnepek, társadalmi évfordulók és a mindennapos gyülekezeti élet otthona - számos egyház- és nemzettörténeti, sőt ökumenikus szempontból is kiemelkedõ eseménynek a színhelye. 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. /Ennek emlékét őrzi a templomban látható Kossuth szék/. 1967-ben itt ünnepelte meg a magyar református egyház fennállásának 400. évfordulóját. 1991-ben a Magyar Reformátusok II.Világtalálkozójának és II. János Pál pápa történelmi jelentőségű látogatásának volt a színhelye.
Település ismertető
  • Debrecen

    Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye. A város az Alföldön fekszik, kb. 3...

Debreceni és környéki programok

Szállások Debrecenben



és környékén


További találatok: |
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu