Debrecen ismertető, turisztikai információk Debrecenről, debreceni képek, galéria | Debrecen.ÚtiSúgó.hu


Debrecen

ismertető, Debreceni képek, galéria



Vénasszonyok nyara akciók

Pihenjen akár féláron az utószezonban!

Siófoki Halfesztivál

Kulturális és gasztronómiai fesztivál, ahol minden a halról szól...

Paprikanap Ópusztaszer

Ezen a napon az egykori paprikatermesztők, paprikakofák világa elevenedik meg a Paprikanapon.

Villányi Vörösborfesztivál

Idén a legszebb vörösborok mellett nagyszabású szüreti felvonulás, sztárfellépők, koncertek, gyerekprogramok várják a hagyományosan október első hétvégéjén, szüreti időszakban megrendezett Vörösbor Fesztivál látogatóit Villányban.
1 2 3 4
 

Debrecen

Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye. A város az Alföldön fekszik, kb. 30 km-re a román határtól. Budapesttől mért távolsága közúton kb. 224 km, vasúton 221 km.

Debrecent időnként „a kálvinista Róma” néven vagy cívisvárosként is emlegetik. Ha vasúton érkezünk Debrecenbe, először a Nagyállomás fogad minket. Innen már csak egy ugrás a város elegáns főtere, ahonnan a felújítási munkák végeztével kitiltották az autóforgalmat, így ma már csak gyalogszerrel vagy villamossal szelhetjük ketté a szökőkutakkal gazdagított, századelőt idéző teret.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


Debrecen az ország második legnagyobb városa, a XVI. század óta a magyarországi reformáció fellegvára is. Ezért is válhatott a város jelképévé a Református Nagytemplom.

A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, amely helyén már a 14. században is templom állt. A ma fennálló épületet a Péchy Mihály terveit felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették 1805-től 1823-ig. A templom mögötti Kálvin téren található a Református Kollégium, amelyet az ország iskolájának is neveznek. Jogelődjében már az 1540-ben is tanulhattak a diákok.

Ha vasúton érkezik a látogató Debrecenbe, a Nagyállomás fogadja. 1961-ben új állomásépületet építettek Kelemen László tervei alapján. Központi csarnoka két falát Domanovszky Endre freskói díszítik.

Iparkamara utcában magasodik a város legmagasabb épülete, a 20 emeletes lakóház. A kereszteződés után az első utca jobbra az Iparkamara utca, sarkán áll az egykori Kereskedelmi és Iparkamara eklektikus stílusú épülete 1910-ből. A jelenleg a Cívisház Rt. Az épület kupoláján glóbusz látható, melyet három nőalak tart, a körerkély két figurája (a kereskedelmet jelképező nő, kezében Merkur jelvénye, az ipart szimbolizáló erőteljes férfialak).

Debrecen a szökőkutak és a virágok városa is. A város főutcája a debreceni kereskedelem virágkorában az ezerféle árut kínáló későközépkori vásárok idején lett Piac utcává. Építészeti arculata csak a 19. század elején, a klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a 20. század elején alakult ki véglegesen a szecesszió és az eklektika hatására.

A Piac utca és a Szent Anna utca sarkán látható a szecessziós stílusú Hajdú Vármegye Háza, 1912-ben épült. Homlokzata erősen tagolt, s még változatosabbá teszik a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra.

Az épület díszterme az Árpád terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebbek azonban a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. A terem a megyei önkormányzat közgyűléseinek színhelye.

GASZTRONÓMIA



Debreceni töltött káposzta, orjaleves, hortobágyi húsos palacsinta, slambuc, szürkemarha-húsból készült különlegességek, halászlé, kemencében sütött-főzött ételek… Csak néhány példa a Debrecenre jellemző, másutt sehol meg nem található gasztronómiai kínálatból.

Debrecen hangulatos éttermeiben különféle ízletes magyaros és táj-jellegű ételek közül választhat az enni-inni vágyó vendég. A térségre jellemző enyhén zsíros, hajdúsági ételek mellett a reformtáplálkozás hívei is megtalálják a számukra legmegfelelőbb ételspecialitásokat, így például a hortobágyi biohalakból készített fogásokat.

Debrecen kiváló, a szakma mesterei által vezetett cukrászdáiban érdemes megkóstolni a hagyományos módon készített dobostortát, Rákóczi-túrost, a cukormentes süteményeket vagy a tönkölybúzalisztből sütött pogácsát.

FÜRDŐKULTÚRA



Megújító gyógyvíz a Nagyerdőn

Az egész évben nyitva tartó, 65 Celsius-fokos hévízzel rendelkező gyógy- és termálfürdő nátriumkloridos, hidrogénkarbonátos, jódos, brómos, konyhasós, lúgos kémhatású gyógyvize reumatikus, bőrgyógyászati betegségek, és nőgyógyászati problémák enyhítésére kiválóan alkalmas. Különösen kedvelt az úgynevezett váltófürdő, amely az érrendszer regenerációjában játszik fontos szerepet.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Nagyerdei Kultúrpark (Állatkert és Vidámpark)
Debreceni Borkarnevál
Debreceni Virágkarnevál
Debreceni Pulykanapok
Kirándulás a Hortobágyra (Hortobágyi csárda, Hortobágyi Galéria, Pásztormúzeum, Körszín, Epona lovasfalu, Kilenclyukú kőhíd)
Kirándulás a Zsuzsi vonattal Erdőspusztára

KULTÚRA


Déri Múzeum
A város központjában található a több mint egy évszázados múltra visszatekintő Déri Múzeum, amely gazdag régészeti, helytörténeti, képzőművészeti, kulturális, néprajzi gyűjteményével, történelmi relikviáival a magyar nemzet egyik felbecsülhetetlen kincse.

Debreceni Irodalmi Múzeum

Debreceni Irodalmi Múzeum a város gazdag irodalmi hagyományait gyűjti és mind nagyságát, mind minőségét tekintve országosan a legjelentősebb.

Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum


A Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum ,a belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Itt kapott helyet, az időszaki kiállítások mellett, a világhírű szobrászművész Medgyessy Ferenc életművének jelentős darabjait bemutató állandó kiállítás.

Holló László Emlékmúzeum

A Holló László Emlékmúzeumot 1978-ban hozták létre a festő hagyatékának gondozói. Az egykori Hrabéczy-villában berendezett kiállítás anyagának gondozója a Déri Múzeum.

Debreceni Református Kollégium Múzeuma

A Debreceni Református Kollégium Múzeuma a Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények tagintézménye.

Erdőspusztai Bemutatóház

Az Erdőspusztai Bemutatóház az erdőspuszták egykori mindennapjait mutatják be a Debrecen határában található múzeum állandó tárlatai.

MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ)

Debrecenben található az ország második legnagyobb kortárs galériája a MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ), mely jelenleg Közép-Európa legkorszerűbb művészeti galériája.



Csokonai Színház

A mintegy másfél évszázados múltra visszatekintő Csokonai Színház a debreceni színjátszás központi műhelye.

A drámai, tác- és operatagozattal működő, három játszóhellyel is rendelkező színház rendkívül gazdag repertoárja minden korosztály számára kínál igényes előadást.

Vojtina Bábszínház

A városban található Közép-Európa egyik legszínvonalasabb bábszínháza, a Vojtina, mely nem csupán színházi produkciókkal, de tematikus játszóházakkal és kiállításokkal is várja a közönséget. Évadjaik műsortervét továbbra is a népmesékre, és a magyar klasszikusok alkotásaira építik, de válogatnak a nagy meseírók írásaiból is.

HELYI ÉRDEKESSÉG

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során, 1849. januárjában az ország fővárosát fenyegető osztrák csapatok előnyomulása miatt a kormány és az országgyűlés székhelyét ideiglenesen a cívisvárosba helyezte át. Az ország ideiglenes fővárosa volt Debrecen, amikor 1849. április 14-én Kossuth Lajos felolvasta a Habsburg ház trónfosztását is tartalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot. Az államférfit itt választották meg és iktatták be az ország kormányzójának.

VÁROSTÖRTÉNET


Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámítás utáni nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék.

A vallási reformmozgalom hamar gyökeret vert Debrecenben, amely a 16. század derekától kizárólag protestáns lakosságúvá vált. Debrecen építészeti jelképe, a kéttornyú református Nagytemplom helyén évszázadokig állt gótikus (Szent) András-templom hányatott sorsa híven tükrözi a város életét.

A sokadszor leégett templom múlt század elején történt lebontásáig leégések, újraépítések egymást követő láncolata jellemezte a város és lakói mindennapi életét is. A teljes egészében magyar népességű, büszke város mozgalmas történetében a kíméletlen sarcok, tűzvészek, teljes kiürítéssel járó menekülések, fosztogatások, elemi csapások, járványok gyakran váltották egymást.

1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót. A kiváltság törvénybe iktatásáról szóló, 1715. évi 108. törvénycikk egyik passzusa nyomán, két és fél évszázad kényszerű távollét után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város által adományozott templomtelken a piarista szerzetesek vállalták a missziót és hamarosan felépült templomuk is, a mai Szent Anna-székesegyház.

A város tulajdonában állt végtelen Hortobágy legelőin tenyésztett állatok hatalmas számban leltek piacra Európa-szerte. Méltán keresett ipari remekeit helyi alapanyagból készítették a nagy múltú debreceni céhek – külországokat is megjárt – mesterei. A város iparos, kereskedő polgárai a belvárost övező szántóföldeken és zárt szőlőskertekben növénytermesztéssel is foglalkoztak.

Debrecen iskolái közül messze kiemelkedett a mai egyetemek elődje, a több mint négy és fél évszázada töretlenül működő, külországokban is elismert Református Kollégium. Falai között nagy tudású professzorok adták át tudományukat sok későbbi hírességnek. Nagy költőink, tudósaink büszkén vallják tanítójuknak az alma matert.

A századfordulón átívelő beruházások során épültek fel az egyetemi klinikák, az 1944-ben lebombázott vasútállomás, az Arany Bika Szálloda grandiózus épülete, vagy az új megyeháza. A Nagyerdőbe vezető út mentén és közelében, a volt Sétakertben drága villák épültek. A századvég nagyvárosi építkezései, a közparkok létesítése, a Nagyerdőben a múlt század elején fellelt gyógyhatású vízre 1823-ban felépült fürdőház (Vigadó) és környékének tervszerű rendezése is a vitathatatlan fejlődést mutatja.

A nagyvárossá válás látványos jeleként 1884-ben, a fővárost is megelőzve épült Debrecenben gépi vontatású közúti vasút. A századunk tízes éveitől kezdve villamos meghajtású közlekedési eszköz, még ma is közel azonos nyomvonalon szállítja az utasokat a vasútállomástól a Nagyerdőbe.

A II. világháború végén a bombázások és más harci cselekmények szinte megsemmisítették a nagyvárost. Az esztelen pusztításban az épületek 70%-a szenvedett valamilyen sérülést (több mint fele romba dőlt, vagy súlyosan sérült lett). Amikor 1944-ben megindult a Debrecenben évszázados hagyományokra visszamutató „főnixi” újjáéledés, helyreállítás, egy rövid időre ismét Magyarország fővárosa lett Debrecen: itt ülésezett a háború végén az Ideiglenes Nemzetgyűlés.

Mára új atlétikai edzőcentruma, sportcsarnoka, versenyuszodája, konferenciaközpontja van Debrecennek, s megújult a város főtere is. Az infrastrukturális fejlődés lehetőséget adott arra, hogy például 2005-ben felnőtt szerenkénti tornász-világbajnokságot, divízió I-es jégkorong-világbajnokságot, valamint hőlégballon Európa-bajnokságot rendezzen a város. Egyre emelkedő tendenciát mutat a város tulajdonában lévő Debreceni Repülőtér forgalma, s a város elérhetőségét nagyban javított az, hogy immár az M3-ashoz csatlakozó M35-ös autópályán is elérhető.

Települések Debrecen közvetlen közelében

Települések Debrecen környékén



Debreceni programok



Látnivalók

Szállások Debrecenben


lapozás: |

és környékén


lapozás: | | | |
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 8-16 óráig
E-mail: info@utisugo.hu